Kicsit kakukktojás a mostani album de majd a végén
meglátjátok hogy miért! A Conquest for Death annyira szerteágazó banda hogy a
legelejétől kezdem és visszamegyek a What Happens Next? – ig.
Helyszín San
Francisco. 1998-ban Devon (C.F.D és W.H.N? énekes) és 2 régi haverjával Max
(dob) és Craigumsal (gitár) elhatározzák hogy rohadtul újra fogják élni azt
amikor mindenki csak flanelingekbe ugrált és a bandanával a fejükön ment a küzdés
a pitben. De mielőtt tovább írom itt ezt a csodás storyt egy pár szó a tagokról
mert mindegyiknek a biográfiája megérne egy külön postot.
Kezdjük ezzel a Devon gyerekkel. Jó régóta tolja már a
hardcoret. A maximum rockandrollba írkált cikkeket miközben egy lemezboltba és
jábékboltba gürcölt. Annyi bandája volt hogy nem akarom felsorolni de az akkoriban
az ALL YOU CAN EAT (ilyen pop punkosebb téma ala screeching weasel) működött
amiben Robertal és Craigumsal játszott. Szóval ez ilyen lötyisebb zene azért
akartak a srácok odadurrantani na! Itt van ez a Robert (basszusgitár) gyerek. (Mielőtt
folytatom egy fun fact: Az eredeti basszeros a Good Riddance baszerosa lett
volna Chuck csak annyira elfoglalt volt hogy baszott a dolgora és nem ment el
az első koncertre. Ekkor még más volt a banda neve és vették be Robertet és
váltottak a WHN? névre. ll repute album után szabadon). Aki ekkor roadie volt
különböző bandáknak de ő is élte a flanel inget. Robertal amúgy még az Artymus
Pile crustosabb bandában is találkozhatott az aki lement anno a vörös yukba.
Max vagy a becenevén HIRAX MAX egy kibaszott legenda. Igaz hogy ő nem játszik a
C.F.D-be (ez kamuuu mert néha beugrott
kisegíteni szóval totál valid hogy írok róla!) de előbb írtam. Legenda. Kezdjük az első
komolyabb bandájával a Plutocracy-vel! 1992. Grind és powerviolence alapvtés!
Később a Capitalis Casualtiesben püfföli a bőröket. Aztán gondolta hogy a franc
fog hátul maradni a doboknál és a Scholasti Death thrashcore bandánál már
énekelt. Amit mindenképp lessél meg mert kb annyira jó mint a WHN?! Ja hogy még
az egyik leglényegesebbet a SPAZZ-t kihagytam? Jól mondod! De még játszott egy
rövidebb ideig a Charles Bronsonba is. De neki a leghosszabb a listája…Ami még
nagyon fontos hogy ő csinálja a 625 thrash kiadót. Több ezer példányban adta ki
a lemezeket a világ minden tájáról érkező bandáknak! Egy volt közös bennük!
KIBASZOTT GYORS VOLT MINDEGYIK!!!! Ezért imádtam ezt a kiadót ami most kicsit
tetsz halálba van de kijött a Scholastic Death diszkográfia ott amit érdemes
csekkolni! Várj itt van még Craigums. Ez az ember ha megnézel egy videot a
koncertekről azt fogod mondani a legjobb gitáros ever! Legalábbis a színpadi
mozgásban az tuti! Hogy miért merem ezt így leírni? Mert többszörös lég
gitárvilágbajnok! Hot Lixx Hulalan nével érdemes rákeresni a youtubon és
megnézni hogy hogyan éli meg a hardcoreon túli életet!
Szóval a W.H.N.? felkötötte a bandanát és Japán hardcore
flexiken és régi olasz/holland flanelingens hordákkal gyalúlta a
hallójárataikat simára és létrejött a bandana thrash fogalom!
Volt szerencsém látni őket 2003-ban a vörös yukba. Egy
nappal előtte throwdown/hatebreed koncerten voltam és büszkén feszítettem a
friss throwdown pólómba és nem értettem hogy lefele sétálva miért szólnak be
röhögve hogy „raise your fist drug free” az akkori hardcore police tagok. Jött a WHN? és összevissza ugráltak és én meg nem értettem hogy az
énekesnek a cipője miért van szigszallaggal megragasztva. Miért ilyen nem ilyen
szépen felőltözött hardcore arcok ezek mint amiket én láttam akkor a
koncerteken. Ezek ugrálnak össze vissza meg hát ha bandana thrash akkor miért
nem olyan langyi fost játszanak mint a suicidal tendencies (az első albumot
leszámítva, najó én birom a többit is de ez egy hc punk blog na!)? A lényeg hogy azóta a throwdown pólót tűzre vetettem és
megvilágosodtam. Mai fejjel minimum egy ujjtörést elszenvednék egy WHN?
koncerten. Na de takarodás tovább mert itt a Conquest For Deathről van szó de
mindenképp megkellett említeni a WHN? –t!
Szóval a W.H.N? jópár megjelenés után földbe állt. 2005
körül azonban megint nem tudtak nyugodni a srácok és Devon (ének), Craigum
(tudod a léggitár bajnok) és Robert (basszer) összefutott KIKU-val (dob) aki
egy japán pank és csak átugrott Friscoba. Volt neki Japánba egy bandája Charm
és hát így lett még egy! A gitárost is átcsábították pár próbára és így megalakult
a C.F.D. amiben igazából csak a fent felsorolt 3 tag állandó a többi tag mindig
más kontinensről vagy az USA teljesen más részéről származik.
Nem sokat szarakodtak ha már a dobos és a gitáros a
CHARM-ban tolta lenyomtak velük egyből egy nyugati parti turnét. Aztán jó
vendéghez méltóan a japán tagok leszerveztek 2007-ben nekik egy japán turnét.
Hogy miért beszélek erről hogy hol turnéztak a srácok ez kit érdekel? Már az
all you can eatel és a WHN?-el is iszonyat eldugott helyekre mentek turnézni a
srácok de ha lehet most rápakoltak egy lapáttal! Csak írok pár helyet ahol
megfordultak az elmúlt években. Dél Afrika, Namíbia, Mauritius, Botswana,
Indonézia, Malájzia, Kína, Brazília, Mexico, Korea és figyelj …MONGOLIA. Erről
az utolsó állomásukról csomó minden fent van youtubon. Valami állami tv-be is
meghívták őket.
Na de milyen zene ez a C.F.D.? Olyasmi mint a WHN? (bandana
thrash). De várj bedobok pár nevet. B.G.K., Korai DRI, Outo, S.O.B, na a tisztesség miatt ideírom az első Suicidal Tendencies-t is. Csak a szövegek nem annyira politikusak (de, csak másabb azért a
fogalmazás sokkal sötétebb és komorabb mint a WHN?ben) és egy japán dobos
püfföl (ami tök mind1 mert MAX kibaszott japán hc fanatikus, még élt is kint
japánba ahol az utolsó fű mögötti hc/punk bandát is felkutatta, mondom bazdmeg
LEGANDA!). Talán ici picit metálosabb a hangzás.
Na de milyen lemez is ez a Maelstrom of Resentment and
remorse? Az első számot mikor meghallottam úgy voltam hogy aztahétszentségit ez
leviszi a fejemet! De rohadt rég hallottam ilyenfajta cuccot! Nem azért mert
nem keresem hanem azért mert nincs! És ez a feeling megmaradt 22 percig amíg
véget nem ért a lemez! Az ének sokkal durvább és agresszívabb szerintem mint az
előző albumukon. 2015-ben vették fel és eddig polírozták csiszolták az egészet.
A lemez végén 15 nyelven elmondják hogy a DIY hardcore király, sajnos a Magyar kimaradt!
Rohadtul egyben van az egész már vagy 7x meghallgattam. De én imádom a jóféle
thrashcoret ahol nem azért thrashcore mert metalos hanem azért mert kurvára
elfelejti mindenki hogy a 80’s évek hardcorejának ugyanez a hangzása volt! DRI
csókolom. Szóval C.F.D. új albumát a Lengyel de Németbe települt Refuse records
adta ki.
Ajánlott? Most megy le 8. jára az album hogy ezt pötyögöm…..és
9.szerre hogy átnéztem a szöveget.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése